Mal:Kotak inpo sésium

Sésium, 55Cs
Makudang logam mas pucet, antuk tékstur miwah nyeléng éncéh, kaségel ring ampul kaca
Sésium
sesiyum·
Pabaosan/ˈsziəm/ (SEE-zee-əm)
Cingakanmas lémlém
Bobot atom standar Ar, std(Cs)132.90545196(6)[1]
Sésium ring tabél périodik
Hidrogén Hélium
Litium Bérilium Boron Karbon Nitrogén Oksigén Fluorin Néon
Natrium Magnésium Aluminium Silikon Phosfor Urirang Klorin Argon
Potasium Kalsium Skandium Titanium Vanadium Kromium Mangan (datu) Wesi Kobalt Nikel Temaga Séng Gallium Gérmanium Arsenik Sélénium Brom Kripton
Rubidium Strontium Ittrium Zirkonium Niobium Molibdénum Téknésium Ruthénium Rhodium Palladium Pérak Kadmium Indium Timah Antimoni Téllurium Yodium Xénon
Sésium Barium Lanthanum Sérium Praséodimium Néodimium Prométhium Samarium Éuropium Gadolinium Terbium Disprosium Holmium Érbium Thulium Itterbium Lutésium Hafnium Tantalum Tungstén Rhénium Osmium Iridium Platinum Mas Rasa (datu) Thallium Timbal Bismuth Polonium Astatin Radon
Fransium Radium Aktinium Thorium Protaktinium Uranium Néptunium Plutonium Amérisium Curium Berkélium Kalifornium Éinsteinium Fermium Méndelevium Nobélium Lawrénsium Rutherfordium Dubnium Seaborgium Bohrium Hassium Meitnérium Darmstadtium Roéntgénium Kopernikium Nihonium Flérovium Moskovium Livermorium Ténnessin Oganésson
Rb

Cs

Fr
xénonsésiumbarium
Wilangan atom (Z)55
Watekgolongan 1 (logam alkali)
Périodepériode 6
Blok  blok-s
Konpigurasi éléktron[] 6s1
Éléktron per kulit2, 8, 18, 18, 8, 1
Cecirén pisik
Pase ring STPpadet
Titik lebur301.7 K ​(28.5 °C, ​83.3 °F)
Titik didih944 K ​(671 °C, ​1240 °F)
Kapadetan (nampek s.r.)1.93 g/cm3
ri kala éncéh (ring t.l.)1.843 g/cm3
Titik kritis1938 K, 9.4 MPa[2]
Panes fusi2.09 kJ/mol
Panes panguapan63.9 kJ/mol
Kapasitas panes molar32.210 J/(mol·K)
Tekanan uap
P (Pa) 1 10 100 1 k 10 k 100 k
at T (K) 418 469 534 623 750 940
Cecirén atom
Paindikan oksidasi−1, +1[3] (oksida basa kuat)
Kaéléktronégatipanskala Pauling: 0.79
Wasa ionisasi
  • ka-1: 375.7 kJ/mol
  • ka-2: 2234.3 kJ/mol
  • ka-3: 3400 kJ/mol
Jeriji atomémpiris: 265 pm
Jeriji kovalén244±11 pm
Jeriji Van der Waals343 pm
Garis warna ring pentang spéktrum
Garis spéktral saking sésium
Cecirén liyanan
Rupa alamiprimordial
Struktur kristalkubus mapusat badan (bcc)
Bodycentredcubic crystal structure for sésium
Ékspansi térmal97 µm/(m⋅K) (ring 25 °C)
Konduktivitas térmal35.9 W/(m⋅K)
Resistivitas listrik205 nΩ⋅m (ring 20 °C)
bacakan magnétikparamagnétik[4]
Modulus Young1.7 GPa
Modulus Bulk1.6 GPa
Kakatosan Mohs0.2
Kakatosan Brinell0.14 MPa
Nomor CAS7440-46-2
Lelintihan
Pangaranansaking Latin caesius, pelung langit, antuk warna spéktralné
PanemuanRobert Bunsen miwah Gustav Kirchhoff (1860)
Isolasi kapertamaCarl Setterberg (1882)
Isotop utama sésium
Iso­top Kalimpahan Paruh-idup (t1/2) Mode paluruhan Pro­duk
133Cs 100% tegteg
134Cs syn 2.0648 y ε 134Xe
β 134Ba
135Cs jejak 2.3×106 y β 135Ba
137Cs syn 30.17 y[5] β 137Ba
Kategori:Sésium
| pustaka
 ←

i'box Xé

iso
55
Cs (U)
→ Ba

i'box Ba

  Pupulan data kabaca olih {{Infobox element}}
Aran miwah pangenal
Gambar duur (sesirah, alt)
Cara pabaosan
Kategori (banwiki) depr
Bobot atom standar
  isotop pinih tegteg
Rupa alami
Pase ring STP
Paindikan oksidasi
Gambar garis spéktrum
Konpigurasi éléktron (cmt, ref)
Simbol paistilah * (cmt, ref)
Wikidata *
* Nénten kaanggén malih {{Infobox element}} (2019-02-03)
Cingak taler {{Infobox element/symbol-to--navbox}}

Pustaka

  1. Méija, Juris; et al. (2016). "Atomic weights of the elements 2013 (IUPAC Technical Report)". Pure and Applied Chemistry. 88 (3): 265–91. doi:10.1515/pac-2015-0305.
  2. Haynes, William M., ed. (2011). CRC Handbook of Chemistry and Physics (édisi ka-92nd). Boca Raton, FL: CRC Press. p. 4.121. ISBN 1439855110.
  3. Dye, J. L. (1979). "Compounds of Alkali Metal Anions". Angewandte Chemie International Edition. 18 (8): 587–598. doi:10.1002/anie.197905871.
  4. "Magnetic susceptibility of the elements and inorganic compounds". Handbook of Chemistry and Physics (PDF) (édisi ka-87th). CRC press. ISBN 0-8493-0487-3. Kaaksés 2010-09-26.
  5. "NIST Radionuclide Half-Life Measurements". NIST. Kaaksés 2011-03-13.
Mal dokumentasi[ngae]